A bokály karcsú, gazdagon díszített egyfülű, körte alakú, cserépből készült borosedény. Hasa alacsony, nyaka elszűkül, majd újra kiszélesedik. Függőleges füle oldalt indul ki, lejjebb, mint a száj széle. Feneke keskeny, néha kis talpa van. Általános elnevezése még a kancsó vagy korsó.

A habán fazekasok, ill. azok kései leszármazottai ónmázas bokályokat készítettek, az ólommázas bokályokat főleg Erdély magyar fazekas központjaiból ismerünk. A bokály szó az itáliai „boccale” (korsó) szóból ered. Az edénytípus elterjedése általánosabb, mint az elnevezésé. A parasztság a formát csak a Székelyföld dél-keleti vidékén nevezi így. A késő habán bokályok vagy boroskancsók ónmázzal készültek a rajtuk található mintakincs a reneszánsz hagyományt örökítette tovább.